Gilbert Ház

Szerelmemnek

Katherine… miért pont most tűnt fel, annyi év után? Miért pont most, mikor Elenával annyira jól mennek a dolgok? Igen, valószínűleg ez az oka. Hihetetlen érzéke van ahhoz, hogy tönkretegyen mindent. Hiába állítja, hogy nem csinált Elenával semmit, nekem azért van egy olyan fura érzésem, hogy szokásához híven, megint nem őszinte velem. A sötétbarna bőrdzsekimet kaptam föl az ingre, majd villámgyorsan a Gilbert ház felé vettem az irányt. Bonnie várhat, ellentétben Elenával, egyszerűen képtelen vagyok nyugodtan ülni, ha nem tudom, hogy biztonságban van-e. Márpedig, ha Katherine visszatért Mystic Fallsba, valószínűleg cseppet sincs biztonságban. Gyorsan küldtem egy sms-t Elenának, hogy maradjon a házban, míg oda nem érek, bár nem voltam teljesen biztos abban, hogy Katherine nem talált ki valamit, hogy Jenna behívja. Jenna olyan könnyen manipulálható. Nem tudom, lehet ideje volna megemlíteni Elenának, hogy talán elmondhatná nekik a dolgokat. A hazugság sosem célravezető. Meg különben is elképzelhető, hogy Jenna szokatlanul jól fogadná. Ahogy a házuk elé értem, nagyot sóhajtva nyugtáztam, hogy Elena szobájában ég a villany. Gyorsan a bejárati ajtóhoz szaladtam, majd hármat kopogtam a barnára festett fán. Türelmetlenül vártam, karba tett kezekkel, hogy valaki ajtót nyisson. Késő volt már, de azért abban biztos voltam, hogy Jenna nem alszik.

Édesemnek


*Már elég későre járt s a nappaliban írtam a naplómba. Nagyon elhanyagoltam, több okból is. Sok dolog történt velem amit nem írtam le, de le kéne. Persze a jó dolgok mellett történtek rosszak is főleg az utóbbi pár napban vagy inkább órában. Fájdalmas érintett a felismerés, hogy nagyon megváltozott az életem s ezen nem változtathatok már. Szeretem Stefan-t, de néha szeretném ha visszakaphatnám a normális kis életemet. Persze, akkor nem ismerném Stefan-t s ez nehéz lenne, mert már az életem rész s boldog vagyok vele. Nem tudom miért, de mellém sodorta őt az élet vagy a sors már nem tudom, de nem is lényeges. Beleszerettem már szinte az első találkozáskor. Viszont az, hogy ő vámpír s meg kell birkóznom ezzel meg a vele járó dolgokkal nehéz. Nem mondom, hogy lehetetlen, hisz már megszoktam azt a tényt, hogy vámpír, de néha hirtelen feltűnnek az életemben a vámpírok és ez megterhelő, hiszen ehhez még nem szoktam hozzá. Nem könnyű túlélni s vele élni, de megtettem és csak is Stefan miatt. Jenna már lefeküdt s azt hiszem nekem is mára elég volt az írásból s a gondolkodásból is. Túl sok dolog járt a fejemben s ezt ki akartam üríteni. Ezért jó éjszakát kívántam Jeremy-nek és Jenna-nak is majd a szobámba mentem. Amint beléptem a szobámban magamra zártam az ajtót majd elmentem fürdeni. Késő volt s egy kis lazulásra vágytam, a telefonomat az ágyamban tetején hagytam, mert nem akartam hogy bárki megzavarjon, de Stefan-nal akartam beszélni már régóta nem beszéltem vele s hiányzott már. Végül belemerültem a habokba majd relaxálni kezdtem. Nagyon jó érzés volt, szinte el is aludtam, de a csengő megszólalt s Jenna már lefeküdt ahogyan Jeremy is így rám maradt az ajtó nyitás. Gyorsan magamra vettem egy köntös s lementem az ajtóhoz. Kinyitottam az ajtót s meglepetésemre Stefan volt. Kicsit meglepődtem hiszen nem szólt, hogy átjön, de örültem neki, hiszen pont rá gondoltam. Így amikor kinyitottam az ajtót rámosolyogtam majd megöleltem őt. *
-Szia édesem!
*Köszöntettem kedvesen majd beljebb invitáltam őt, hogy ne álljon még is csak ott. Mikor már becsukta maga után az ajtót megcsókoltam őt s miután vége lett a csóknak láttam Stefan aggódó nézését, ezt bármikor felismerném. Tudtam már, hogy baj van s nem fog tetszeni. Kicsit a lelkesedésem alább hagyott, de azért megszólaltam. *
-Mi történt?
Kérdeztem rögtön tőle, de csak vészjóslóan pillantott rám, ezért inkább halványan elmosolyodtam ami egyben bátorító is volt. Majd végül megint szóra nyitottam a számat.*
-Szerintem menjünk fel a szobámba ott nyugodtan elmondhatod amiért jöttél. Jenna s Jeremy már alszik. Legalábbis szerintem, mert már lefeküdtek.
*Mondtam majd megfogtam Stefan kezét s felmentünk a szobámba, magunk után becsuktam az ajtót s ránéztem majd leültem az ágyra. Közben vártam, hogy elmondja amit szeretne. *

Elena ^^

Hamarosan kinyílt az ajtó, s legnagyobb megkönnyebbülésemre egy teljesen ép és sértetlen Elena által. Valószínűleg pont a kádból léphetett ki, hiszen épphogy csak magára kanyarított egy törülközőt, hogy megnézhesse ki az. Néhány másodpercig jólesően öleltem, majd miután elengedtem, kissé nyugodtabban léptem be utána a házba. Üdvözlésképpen megcsókoltam, s elmosolyodtam, hogy alaptalan volt az aggodalmam. Az viszont elgondolkoztatott, hogy Katherine ebben az esetben őszinte volt, vagyis még mindig nem tudom, hogy pontosan mi a célja ezzel az időzítéssel. Vészjósló pillantást vetettem rá, amolyan „elmondom, de ehhez le kell ülni” jellegűt. Körbepillantottam, hogy a többiek ébren vannak-e, majd mikor megbizonyosodtam, hogy tényleg egy lélek sem leselkedik a sötét nappaliban, csöndben követtem Elenát a szobájába. Miközben elhelyezkedett az ágyon, azon gondolkodtam, hogy lehet-e valami köze Katherine-nek a sírhoz. Elképzelhetőnek tartottam, hogy Katherine azért jött vissza, mert tetszett neki Damon viselkedése, hogy mindent megtett azért, hogy kiszabadítsa régi szerelmét, de volt egy olyan érzésem, hogy más áll a dolgok mögött.
- Katherine visszajött – közöltem vele hirtelen, végig mélyen a szemeibe nézve. Most miért lett volna célravezető a köntörfalazás? – lehet, hogy szólnunk kell majd Bonnie-nak és Jeremy-nek, hogy legyenek óvatosabbak. Engem is majdnem megtévesztett… - vallottam be neki halkan, kissé lehajtott fejjel. Összefont karokkal fürkésztem minden reakcióját, aggodalmas mosolyra húztam ajkaim.
- Nem engedem, hogy bárkinek is baja essen, rendben? – guggoltam le hozzá, s arcát kezembe fogva kedvesen rámosolyogtam.
- Ígérem! – tettem hozzá suttogva, hisz tudtam milyen fontos neki a családja és barátai biztonsága. Apró csókot leheltem a homlokára, hogy nyomatékosítsam az ígéretemet. Nem engedem, hogy Katherine akár csak egy ujjal is hozzáérjen.

*Ültem az ágyamon s vártam, hogy mondja el végre azt ami miatt idejött. Kicsit feszült lettem, de ez Stefan látványa miatt volt. Tudtam, hogy baj van s az még jobban feszültté tett, hogy nem mondta el még mindig az okát. Nem arról van szó, örültem neki hogy itt van, de éreztem rajta az aggódás jeleit. Nem tudtam mit gondoljak vagy tegyek végre, de ekkor Stefan megszólalt. Már én olyan szinten voltam, hogy idegességemben dobolni kezdtem a lábammal. De amikor meghallottam az ő nevét... s ez a valaki az volt akibe Stefan évekkel ezelőtt szerelmes volt s teljesen hasonlítok rá. Nem más mint Katherine visszatért s nem tudom ezt hogyan fogadjam. Eddig jól fogadtam mindent. Elfogadtam azt, hogy Stefan vámpír, hogy a testvére is az, hogy nem vagyok Gilbert. Sőt még azt is, hogy az anyám egy vámpír s akit eddig a nagybátyámnak hittem az az igazi apám. És még abba is beletörődtem, hogy hasonlítok egy olyan nőre aki egy vámpír s Stefan szerelme volt. Aki nem utolsó sorban egy törtető manipulatív nőszemély. Hirtelen a levegő megfagyott körülöttem s teljesen kiakadtam. Az, hogy Katherine visszatért mindent felborított teljesen. Ezt a szervezettem nem tudta feldolgozni, még nem. Ez túl sok volt egy napra. *
-Micsoda? De hát ez meg hogy lehetséges? Hiszen nem volt a sírban....
*Teljesen ledöbbentem s szóhoz sem jutottam. Fogalmam sem volt mit mondjak erre s őszintén szólva kiakadtam. Egyszerűen nem bírtam már az idegeimmel. Ez kikészített rendesen, nem számítottam erre.. most nem. A lehető legrosszabb az időzítése Katherine-nek. Csodálkoztam, hogy azt mondta, hogy őt is majdnem megtévesztette. Nem tudtam mire gondol, de aztán a hasonlóság miatt rájöttem. *
-Mi? Hogy hogy sikerült majdnem téged is megtévesztenie? Igen szólnunk kell nekik, nem akarom, hogy bármi bajuk essen Stefan.
*Elegem volt, ez egy szörnyű nap vége. Fogalmam sem volt, hogy reagálhatnék erre. Boruljak ki vagy pedig nyugodt legyek. De nem bírtam nyugodt lenni hiszen Kath egy gyilkos s biztosra veszem nem jó szándékkal tért vissza ide. Stefan biztonságot nyújtó kezeit éreztem az arcomon. Ez kicsit megnyugtatott, de én összezavarodtam teljesen. Nem csak a sok ember élete miatt aggódtam, hanem Stefan s miattam is. Mi van ha Kath megint elakarja őt csábítani? Nem Stefan szeret s megbízom benne teljesen. Sosem ártana nekem. *
-Értem.. s elhiszem hogy megakarsz védeni, de te tudod a legjobban, hogy Katherine mindenre képes. S mi van ha engem akar megölni csak mert hasonlítok rá. Mert azzal a fiúval járok akit ő elcsábított. Stefan aggódom, nagyon is, s félek, de nem magam miatt.

Elena :)

Arra számítottam, hogy jobban fogadja majd, hiszen megbízhatna bennem és Damonben, nem hagynánk, hogy bárkinek is ártson, aki fontos neki; de természetesen teljesen megértettem ezt a heves reakciót is, azokhoz a dolgokhoz képest, amiket eddig átélt, Katherine csak a hab a tortán. Elvesztette a szüleit, akiket igazából szeretett, ugyanúgy átélte az öccse szenvedéseit, sőt érezte a fájdalmat, amit Jeremy okozott neki meggondolatlan tetteivel, feldolgozta, hogy a barátja vámpír, s a legjobb barátnője boszorkány… Mindig is irigyeltem a bátorságát, hogy ezek után felállt, s hogy még mindig van ereje megvédeni szeretteit. Most viszont láthatóan besokallt. Megjelent a nő, aki annak idején elcsavarta a barátja fejét, s nem tudja, mit tehetne… Érthető hogy fél. Tengernyi érzelmet láttam átsuhanni az arcán néhány pillanat alatt. Szerettem volna megnyugtatni, átölelni, s azt mondani neki, hogy semmi baj, mert minden rendben lesz. De én is pontosan tudtam, hogy Katherine veszélyes, és hogy mindig eléri, amit akar. Mindegy, kin kell átgázolni, kit kell megölni vagy tönkretenni… Bármi áron, de megkapja, amit akar. Próbáltam viszont elnyomni ezt magamban. Katherine veszélyes, de nem kiszámíthatatlan. Csak a gyenge pontját kell megtalálni.
Leültem mellé az ágyra, egyik kezemet nyugtatólag az övére tettem, másikkal gyengéden átkaroltam, s magamhoz húztam.
- Már volt ’szerencsém’ találkozni vele korábban. De nem lesz semmi gond, Damonnel kitalálunk valamit, kiderítjük mik a tervei, hogy miért van itt… - szinte biztos voltam benne, hogy Damon első gondolata az lenne, hogy öljük meg, ezért egyelőre nem akartam vele erről beszélni. Igaz, hogy megérdemelte volna, de én nem akartam a halálát. Biztos, hogy rengeteg olyan információt tud, amit mi nem, és hogy így vagy úgy, de köze lesz a dolgokhoz.
- Elintézzük. Nem engedjük, hogy bántson téged, vagy másokat, abban pedig biztos lehetsz, hogy nálam semmit sem érhet el – ezt így is gondoltam. Katherine eljátszott mindent. Átvert minket, mivel velünk is csak játszott. Azt pedig nem bocsátom meg neki, hogy ellenem fordította a bátyámat. Puszit nyomtam a feje búbjára, majd néhány másodperc múlva mosolyogva felálltam, kézen fogva felhúzva őt is.
- Még megfázol. – céloztam a nedves törülközőre – Remélem nem bánod, ha ma itt alszom. Tudod nem vagyok biztos benne, Jenna behívta-e Katherine-t. – óvatos pillantást vetettem rá, de csak azért ajánlottam fel, hogy nála alszok, hogy biztonságban érezze magát, Jennát és Jeremyt. Természetesen nem vettem volna zokon, ha visszautasít.

Stefan


Kicsit próbáltam jobban fogadni azt amit Stefan közölt velem, de nem ment. Egyszerűen éreztem a szívemben azt, hogy most hogy Kath vissza tért minden megfog változni. Semmi sem lesz olyan mint régen. Persze így sem könnyű az életem semelyik része sem, de ettől még hogy Katherine visszatért csak nehezíti az éltemet meg Stefan-ét sőt még Damon-ét is. Persze én még nem is találkoztam vele s nem rég tért vissza, de már felborított mindent. Tudom, hogy elkerülhetetlen lesz vele a találkozás, de nem akarom azt. Mintha a végezetem elől futnék el, de amiket hallottam róla meg amiket tett az add elég okot arra, hogy ne találkozzak vele, de ez mint mondtam elkerülhetetlen sajnos. Nem tudom miért, de feszült voltam, vagyis tudom az okát csak nem tudom, hogy kezeljem ezt az egészet. Nem tudom, de sok érzelem kavarog bennem. Lehet, hogy Stefan meglepődött azon, hogy reagáltam erre, de hirtelen jött s ezzel így nem tudok megbirkózni. Lehet, hogy ez neki fura, de én nem bírom, túl sok információ volt egy éjszakára. A sok érzelem ami kavarog bennem az történetesen összeköthető Kath-el. Történetesen aggódom amiatt, hogy Katherine meg akar majd ölni s miért is ne tenné meg a múltját s őt ismerve. Aztán ott van Kath és Stefan múltja. Az viszont még jobban aggaszt, hogy mi van ha Katherine elakarja Stefan-t megint csábítani. Tudom, hogy Stefan szeret engem s mindent megtenne értem, de Katherine is itt van s aggódom hogy Katherine tesz valamit. Kath-nek meg vannak a módszerei s félek, hogy elveszítem...Katherine gonosz nő aki nem ismer határokat, bármit meg tesz annak érdekében, hogy elérje a célját s ha Stefan-t akarja akkor biztosra veszem mindent megtesz, hogy vissza is kapja. De ezek mellett a félelmeim remélem alaptanok. Tudom, hogy Stefan mindet megtesz, hogy megvédjen s szeret engem. Nem fogja hagyni, hogy Katherine csapdába ejtse s ő könnyedén bele sétáljon, ha valaki teljesen ismeri Katherine-t az ő. Ezek a gondolatok mentek át az agyamon, de Stefan hangja hozott vissza a valóságba. De aztán Stefan ölelő karjaiba zárt engem. Én átöleltem s próbáltam megnyugodni. Stefan jelenléte s amit tett most sokat ér nekem. Azt se tudnám mit csinálnék ha nem lenne itt velem.
-Szóval te már is találkoztál vele. Mi történt, mondott valamit? Stefan ugye ezt nem mondod komolyan? Elhiszem, hogy mindent megtesztek, hogy megvédjetek Damon-el, de az a nő még is csak erősebb. S mi van ha akkor látogat meg engem mikor te vagy Damon nem vagytok a közelemben. Damon egyáltalán már tudja, hogy megjelent megint a szerelme?
Fogalmam sincs, hogy mit mondhattam volna ezen kívül neki. Rázúdítottam Stefan-ra az összes kérdésemet. Nem tudom miért, de folyamatosan csak aggódtam, de le kellett végre nyugodnom. Stefan mellettem van s megvéd, ebben biztos vagyok. Stefan karjaiban lassan, de biztosan nyugalomra leltem.
-De hiszen, azt sem tudjátok mi a terve.. akármit tehet Stefan. Hasonlít rám, sőt teljesen olyan mint én. Bármikor bele bújhat a bőrömbe s mindenki hisz neki, hiszen úgy néz ki mint én. Miért vagy ebben annyira biztos? Katherine mindenre képes s bármit meg tesz a célja eléréséért, ha meg téged akkor mindegy kin kell átgázolnia, de megszerezz. Szeretlek s tudom, hogy te is, de most, hogy Katherine visszatért fura érzésem van s velünk kapcsolatban is.
Válaszoltam neki kicsit aggódva a szemébe nézve majd a vállára hajtottam a fejemet s élveztem ezt az érzelmes pillanatot kivéve, hogy köze van ehhez Kath-nek is. Lenyugodtam valamennyire, de kétségeim voltak, nem is kevesek, de Stefan felhúzott az ágyról majd hallgattam a szavait.
-Igazad lehet... sőt biztos csak ez a beszélgetés elvette róla a figyelmemet. Természetesen nem bánná, nagyon is örülnék neki ha itt aludnál. Sőt így legalább biztonságban is érezném magam ha tudom itt vagy mellettem.

Minden mozdulatommal próbáltam megnyugtatni Elenát, próbáltam elérni nála, hogy megbízzon bennünk. Igaz még bőven a sötétben tapogatóztunk, volt egy halvány elképzelésem Katherine valódi céljával kapcsolatban. Aggódtam Damonért. Világosan láttam rajta, hogy még mindig érez valamit Katherine iránt abból a korábbi hatalmas szerelemből, és most, hogy emberi módon törődik valakivel – még ha az a barátnőm is –, semmiképpen sem szeretném, hogy Katherine kiölje belőle ezeket az érzelmeket. Nem tudtam, hogy tudja-e. Valószínűleg Katherine már őt is felkereste, így jobbnak láttam azt hinni, hogy igen. Türelmesen végighallgattam Elena kérdéseit, majd csitítóan átöleltem. Olyan kérdéseket tett fel, amikre én sem ismertem még a választ, így hát biztonságot nyújtó karjaimmal próbáltam elcsendesíteni.
- Nyugodj meg, holnap felkeresem Katherine-t, és kiderítem mik a szándékai – végigsimítottam a hátán, majd folytattam – nem tudom, Damon találkozott-e már vele. Figyelj ide – néztem a szemeibe –, nem engedem, hogy itt maradjon Mystic Fallsban, és bárkinek is ártson. Nem vagyok biztos benne, de mindent elkövetek, hogy eltűnjön. Nem okozhat több gondot – aggodalmasan átöleltem újból, mintegy magamat is felkészítve arra, hogy innentől minden más lesz. Korántsem voltam biztos a dolgomban. Bármit elkövettem volna, hogy megvédjem Elenát, és azokat akik fontosak számára, de ismertem már Katherine-t annyira, hogy tudjam, nem fogja csak úgy elhagyni a várost, mert szépen kérem. Határozottan hittem, hogy a gyengepontjával akár őt is meglehet törni. S most a legfontosabb az volt, hogy Elena biztonságban legyen, hiszen bármit is tervez Katherine, neki biztos köze van hozzá.
- Tudom hogy ez az egész most felzaklatott, de próbálj meg nem gondolni rá, és aludj egy kicsit. Pihend ki magad, késő van – apró bólintással nyugtáztam, hogy elfogadta a javaslatomat, miszerint aludjak nála, majd puszit nyomtam a homlokára, hogy tényleg ne foglalkozzon már ezzel ma, s hozzátettem:
- Itt leszek végig, vigyázok rátok.